Közlemények

Támogatás vállalkozások tevékenységének digitalizálására – érdektelenek a kkv-k?

Támogatás vállalkozások tevékenységének digitalizálására – érdektelenek a kkv-k?

Kitörési pont az Ipar 4.0 technológiák bevezetése a hazai KKV-k számára, mégsem tülekednek az ezt segítő támogatásért. Bár több hónapja pályázható a Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása című pályázat, ez idáig mégis csak 6 darab pályázati kérelmet iktathatott be a kiírás kezelője.

A pályázat célja, hogy olyan Ipar 4.0 és Internet Of Things (rövidítve: IoT, magyarul: Dolgok Internete) megoldásokat alkalmazó kis- és középvállalati réteg jöjjön létre Magyarországon, amely elősegítheti az Ipar 4.0 és új üzleti digitális technológiai fejlesztések iránt érdeklődő és arra alkalmas vállalkozások beruházásait, valamint a multinacionális vállalatok ellátási láncához való csatlakozás lehetőségét. E paradigmaváltás támogatására került be a Széchenyi 2020 programba Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása című, GINOP-3.2.6-8.2.4-17 kódszámú pályázat 3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási kerettel és 3,5 milliárdos kedvezményes hitelkerettel. A nyertesek a támogatást a legmodernebb informatikai, gyártástechnológiai szoftverek és eszközök beszerzésére fordíthatják.
Az enyhe érdeklődés azért meglepő, mert a pályázók körének meghatározása a hazai vállalkozások széles rétegét fedi le. Minden olyan mikro-kis- és középvállalkozás nyújthat be támogatási kérelmet, amely rendelkezik két teljes lezárt üzleti évvel, alkalmazotti létszáma meghaladja a 10 főt, árbevételük az utolsó üzleti évben meghaladta a 100 millió forintot és/vagy a mérlegfőösszege a 150 millió forintot, a megvalósítási helyszíne a Közép-Magyarország Régión kívül található és a cég nem mezőgazdasági termelő tevékenységet folytat. Szintén ki vannak zárva az ún. érzékeny ágazatokban, valamint a közúti fuvarozásban és az energiatermelésben működő vállalatok. Ezen kívül feltétel, hogy sem lejárt köztartozással, sem negatív saját tőkével ne rendelkezzen a leendő pályázó. Ezeknek a kritériumoknak jelenleg 13 921 cég felel meg, derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból. E cégek összárbevétele 2016-ban a 13 922 milliárd forint volt, és több mint 471 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. E csoportból 2951 darab vállalkozás végez gyártó tevékenységet, amely az ipar 4.0 technológiák alkalmazásának elsődleges színtere.  Főtevékenységüket tovább vizsgálva e pályázói körben a lakó- és nem lakó épület építéssel (622 db) és a fémszerkezet gyártással (399 db) foglakozó cégekből van a legtöbb. Őket követik az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel (382 db) és a fémmegmunkálással (347 db) foglakozó vállalkozások.

Ezt a potenciális pályázó kört szűkíti még az a szakmai indulási feltétel, amely szerint a pályázat beadáskor rendelkezni kell olyan integrált vállalatirányítási rendszerrel, amely a pályázati kiírás mellékletében felsorolt releváns szakmai, műszaki követelményeknek megfelel. Önmagában ez a kritérium sem jelent azonban jelentős korlátozást, hiszen a mostani és az előző uniós költségvetési ciklusban is több ezer hazai vállalkozás vezetett be vállaltirányítási rendszert uniós támogatások igénybe vételével. Ellenben, amennyiben ezen projektek megvalósítási, vagy fenntartási időszaka még tart a beadás időpontjában, akkor ugyanarra a célterületekre vonatkozó projekt nem támogatható.  

Ami visszatartó erőt jelenthetett a kkv-k számára, az a támogatás felhasználásával járó kötelező vállalások. A nyerteseknek vállalnia kell, hogy a projektmegvalósítás befejezési évét közvetlenül követő második üzleti évben az átlagos éves nettó árbevétel növekedése eléri az átlagosan legalább 7 százalékos növekményi szintet a bázisévhez képest, vagy a projektmegvalósítás befejezési évét közvetlenül követő második üzleti évben az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének abszolút értéken számított növekedése eléri az elnyert vissza nem térítendő támogatás értékének legalább 20 %-át. Ezen felül pedig vállalják, hogy legalább 5 fő állandó foglalkoztatottat alkalmaznak a projekt megvalósítási helyszínén, legkésőbb a projekt megkezdésétől a fenntartási időszak végéig.

Mivel ez a pályázat kedvezményes hitellel kombinált, ezért a projekt hitel részére a pályázónak biztosítékot is kell nyújtania, ami szintén több céget tántoríthatott el az indulástól. Szintén nem ösztönzi a pályázást, de a projektek műszaki tartalmának összetettsége indokolja, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének és benyújtásának előírása. E feltétel biztosítja, hogy kizárólag kellően megalapozott és részletesen kidolgozott projekttervek kerüljenek a pályázat bírálói elé.

Remélhetőleg mindezek ellenére az elnyerhető maximális 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatás és a szintén maximálisan elérhető 100 millió forintos 1 %-os kamatozású hitel együttesen mégis kellő segítséget nyújt ahhoz, hogy az arra alkalmas hazai kkv-k nyertesei lehessenek a 4. ipari forradalomnak. Erre még 2018. március 29-ig biztosít lehetőséget a pályázati kiírás – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató.