Közlemények

Fekete, fehér vagy szürkegazdaság? A KATA limit emelése

Fekete, fehér vagy szürkegazdaság? A KATA limit emelése

A Nemzetgazdasági Minisztérium által nemrégiben bejelentett adócsomag egyik legérdekesebb része a KATA bevételi limit 12 millió Ft-ra emelése. A módosítás kétségtelenül kedvező hatással lesz a mikrovállalkozók széles körére, ugyanakkor érdemes kicsit a közvetett hatásokat is elemezni.

Bár az elmúlt években látszik némi konszolidáció a cégek körében, és a gazdasági növekedés is lassan beindul, a cégek jelentős része továbbra is tőkeszegény, és magas a kockázatos ügyletek aránya. A magas töredezettség ezáltal egyes esetekben versenyhátrányt is jelenthet a gazdaság számára.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) mint adózási forma már eleve a cégstruktúra legalsó rétegét, az egyéni vállalkozókat, az egyéni cégeket, a betéti társaságokat és a közkereseti társaságokat érinti. Így a KATA-t érintő változások alapvető hatással lehetnek a vállalkozók rendkívül széles körére.

A korábbi 6 millió Ft-os bevételi határ a tervek szerint 12 millió Ft-ra fog emelkedni, amivel a KATA-sok köre tovább szélesedhet, ezáltal adózási szempontból várhatóan több tízezer vállalkozásnak megéri majd KATA-ra váltani.

Felmerül azonban a kérdés, hogy ez milyen közvetett hatással lehet a teljes cégstruktúrára. Az NGM indoklása szerint az adócsomag célja a közterhek és az adóbürokrácia csökkentése. Az adminisztrációs költségek csökkentésére egyértelműen szükség lehet, hiszen 550 ezer cég és 430 ezer egyéni vállalkozó nyomon követése, ellenőrzése nem egyszerű feladat, de a cégek összesített adminisztrációs költségei is rendkívül magasak a magas cégszámnak köszönhetően.

Ugyanakkor érdemes figyelembe venni a KATA potenciális hátrányait is. Mivel a KATA alapvetően csökkenti a cégek adminisztrációs kötelezettségeit, ezáltal a cégstruktúra átláthatósága tovább csökkenhet. A transzparencia hiánya pedig alacsony üzleti etikai szinttel párosulva újabb visszaéléseknek adhat teret.

A KATA szabályok elméletben rendelkeznek arról, hogy ezek a visszaélések – mint például a színlelt munkavállalás – szükség esetén könnyen ellenőrizhetőek és bizonyíthatóak legyenek, ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy a gyakorlatban, akár több százezer vállalkozás esetében, ez ténylegesen ellenőrzésre kerüljön.

A jogalkotók vélhetően ezt a hatást is figyelembe vették, de kétségkívül az új szabályozás újabb fekete vállalkozókat vonhat be a fehér, de legalábbis a szürke gazdasági környezetbe, ezáltal az összesített hatás akár pozitív is lehet.

Hosszú távon azonban az igazán versenyképes gazdasághoz vélhetően tőkeerősebb, kockázatmentesebb cégstruktúrára lenne szükség, amihez elkerülhetetlen lesz mind átláthatóság, mind koncentráció terén fejleszteni a cégbázist.