Vásárolja meg céginformációs szolgáltatásainkat webshopunkban!

Irány a webshop!
       

2017 az építőipar éve volt

4 ezer új céggel, 6 éves cégalapítás rekorddal zárt az építőipar 2017-ben.
„Tömeges céglapítások, felfutó termelés. Már-már a 2000-es évek elejéhez hasonló hangulatot tükröznek az építőipar céginformációs mutatói” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
3987 cégalapítás került közzétételre az építőiparban, ami 28 százalékkal magasabb a 2016-os értéknél, és az elmúlt 6 év legmagasabb értéke. A tömeges cégalapítás mellé egész évben felfelé ívelő termelési adatok társultak, tehát nem túlzás azt állítani, hogy igen erős éve volt az építőiparnak 2017-ben.

„Az ország számtalan pontján magasodó toronydaruk és a sorozatban épülő családi házak láttán talán nem is annyira meglepő a termelési adatok növekedése, mégis érdemes mélyebbre nézni mi is zajlik az építőipari cégek tájékán” – mondja az Opten szakértője.

Az adatokat szélesebben értelmezve azért látszik, hogy a szektor nem szabadult meg a korábbi problémáitól. Az építőipar sokszor trendhagyóan viselkedik a többi ágazathoz képest, nem volt ez másképpen 2017-ben sem. Nemcsak a magas cégalapítási aránya, hanem néhány kellemetlenebb területen is kirívó adatokat hozott a szektor az elmúlt év során.

2017 során 4396 cég szűnt meg az ágazatban, ami még az alapítások számánál is magasabb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 12. cég megszűnik egy éven belül. A cégek ilyen arányú cserélődése nem kedvez a hosszú távú stabilizálódásnak. Ezt támasztja alá, hogy közel 7000 cég ellen indítottak végrehajtási eljárást egy év alatt, tehát a fizetési problémák a cégek jelentős részét érintik.

Szerencsére azért sok tekintetben fejlődött a szektor az elmúlt 10 évben. A megszüntetésre irányuló eljárások száma már „csak” 30 százalék körül volt az elmúlt évben. Ez az érték még mindig rendkívül magas önmagában is és a többi ágazathoz képest is, de sokkal jobb a helyzet, mint a 2000-es évek környékén, amikor 70-80 százalék körül volt ez az arány.

Az ágazat 2017-es felfutásával párhuzamosan meredeken emelkedtek az ingatlan, valamint az építőanyag árak és a munkadíjak is, de vélhetően ez a fajta lendület hosszú távon nem marad.

A hazai építőipar mindig is érzékenyen reagált a gazdaság teljesítményének hullámzásaira, ami egyrészt jó jel, mivel a mostani felfutás azt jelzi, hogy jó irányban van a gazdaság, másrészt veszélyt is jelez, hiszen a lendület majdani kifutása újra tömeges felszámolási arányt vetít előre.

„Az adatok mellett egyértelműen kijelenthető, hogy az ágazatnak stabilitás szempontjából még lenne hova fejlődnie” – emelte ki Pertics. Jogszabályokkal ugyan a tőkeellátottságon nagyon nem lehet segíteni, de a szürke zóna várhatóan tovább fog zsugorodni 2018 során is, hiszen számos jogszabály lép és lépett életbe 2018-ban is, amivel a jogalkotók a stabilitás elősegítésére törekszenek. A csődtörvény és az adótörvények változásai tovább fogják finomítani a vállalkozók felelősségi körét és felelősségre vonhatóságát, valamint korlátozni a visszaélési lehetőségeket. Ezek együttes hatásai vélhetően elősegítik majd az ágazat fehéredését. Ugyanakkor jogszabályokkal nehéz lesz féken tartani 50 ezer építőipari vállalkozást. Hosszú távon az üzleti etika fejlődésére és a tőkeerősség növekedésére is szükség lesz az ágazat teljes stabilitásához.
 
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2017-es évre vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 16-17 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Veszprém, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.


Opten – CFI megyénként az építőiparban 2017-ben
 
Megye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten - CFI
Veszprém 62 62 33 10,83 %
Zala 41 52 23 11,15 %
Győr-Moson-Sopron 117 92 26 11,27 %
Vas 46 51 4 12,48 %
Tolna 51 50 21 13,50 %
Hajdú-Bihar 124 133 60 13,94 %
Csongrád 110 92 39 14,35 %
Somogy 60 67 25 15,12 %
Békés 49 61 19 15,54 %
Baranya 101 126 15 15,86 %
Fejér 156 126 23 17,16 %
Bács-Kiskun 142 149 44 17,36 %
Borsod-Abaúj-Zemplén 164 182 30 17,68 %
Komárom-Esztergom 117 154 39 19,30 %
Pest 652 874 106 19,47 %
Heves 74 103 36 20,56 %
Jász-Nagykun-Szolnok 99 105 24 20,61 %
Nógrád 49 53 18 21,52 %
Főváros 1 578 1 707 283 24,44 %
Szabolcs-Szatmár-Bereg 195 157 36 24,70 %
ÖSSZESEN 3 987 4 396 904 16,84 %
* Újonnan indult eljárások